2017. 05.05. (XXI/18) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Macron, az elit álma

„Emmanuel Macron a francia uralkodó osztály belső köréhez tartozik, amit Pierre Bourdieu filozófus az »állami nemességnek« nevezett” - írja Christakis Georgiou A Macron-jelenség című írásában. A Jacobin című folyóiratban megjelent tanulmány emlékeztet rá, hogy önmagában az elitiskolai végzettség nem magyarázat Macron „meteorkarrierrjére”, hanem kellett hozzá az elmúlt harminc év „szürke eminenciásának”, Jacques Attali bankár-gazdaságpolitikusnak a hathatós támogatása is. Attali már a legutóbbi francia elnökválasztás előtt az Európai Unió föderális átszervezésére tett javaslatot, most pedig Macron személyében a megfelelő politikust is megtalálta terve megvalósításához.

Nehéz örökség

Franciaországban hagyománya van annak, hogy a szélsőjobboldalinak tartott Front Nationalt politikai karanténba zárják, ha a párt közel kerül egy esetleges választási győzelemhez. Marine Le Pen évek óta igyekszik kilépni a múlt árnyékából, egyre eredményesebben.

Feszült várakozás a Föld köldökén

A heti rendszerességgel elkövetett véres merényletek és a futószalagon gyártott Izrael-ellenes nemzetközi határozatok után ismét Izraelre figyel a világ, miután Donald Trump bejelentette: első hivatalos külföldi útja a Szentföldre vezet. Helyszíni riport Jeruzsálemből.

Az igazi „First Lady”

Meglehetősen szokatlan, hogy az amerikai vezetésben a first lady ennyire háttérbe szoruljon, s helyét a first daughter, az elnök lánya vegye át. Persze Donald Trump elnökségében mi nem szokatlan?

Belföld

Vita a megélhetési minimumról

Baloldali-e Botka ötlete?

Oroszveszély?

A magyar balliberális oldal egy dologban egységesnek tűnik: szerintük Putyin és az oroszok jelentik a Magyarországra leselkedő legfőbb külső veszélyt, Orbán eladta az országot nekik. A Momentum május elsején tartott tüntetésének is ez volt az egyik fő üzenete. „Mert a tankok ugyan elmentek, de az oroszok visszakúsztak a gázvezetékeken, az álhírportálokon keresztül. És ha valamit tanulhattunk a történelemből, az az, hogy tartani kell Oroszországtól” – mondta Soproni Tamás elnökségi tag. Nem most került elő ez az üzenet először, de a hétfői események világossá tették, hogy az egész baloldali ellenzéknek ez lesz a korrupciós csapásirány mellett a másik döntő támadási pontja a választásokig (az oroszveszély hangoztatásából a Jobbik eddig kimaradt).

Az első menet után

Három (a magyar kormány szerint igazából egy negyedik) témában, legalább három testület előtt zajlik Brüsszelben a vita Magyarország és a magyar kormány politikájáról.

Ez a harc lesz a végső?

Egy olyan konfliktus gyújtópontjába került most Magyarország, amely sokkal mélyebben húzódó feszültségekről szól, mint amik első pillantásra észrevehetők. A napi szinten felbukkanó feszültségek mögött valójában az Európai Unió mélyben megbúvó legitimációs válsága húzódik.

Kormányváltás – a veszett fejsze nyele

Lehet, hogy nem illendő romba dönteni azok reményeit, akik kormányváltásban bíznak, de még ennél is károsabb a kiábrándultság amúgy sem sekély medrének elmélyülését figyelmen kívül hagyva a pillanatnyi – és igencsak kétes értékű – haszon látszatára hagyatkozni, hamis illúziókat táplálva. Merthogy már most, egy évvel a parlamenti választások előtt világosan látható – s ehhez nem kell prófétai karizma –, hogy a kormányváltás veszett fejsze, amit – mármint a fejszét – a bibliai történet szerint csak természetfeletti erő hozhat a felszínre (vö. 2Kir 6,1–7).

Hit és értékek

Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot?

A posztkeresztény világban furcsának tűnhet ez a mondat: a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy mi mindent köszönhet a kereszténységnek. Az olyan eszméket, mint az emberi jogok, szabadság, nők egyenlősége, a vállalkozás, a kórházak megléte vagy az egyetemi rendszer, általában magától értetődőnek veszik. Vannak, akik szerint ezek a keresztény ideológiai elnyomással szemben jöttek létre. Pedig ahogy Alvin J. Schmidt (képünkön) 2004-ben megjelent, How Christianity Changed the World (Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot?) című könyvéből kiderül, a nyugati életforma civilizációs előnyeinek meghatározó része a kereszténységtől ered. Sorozatunk első részében azt tekintjük át, hogyan hatott a kereszténység az élet tiszteletére és védelmére, valamint a házasságok iránti megbecsülés erősítésére.

HÁTTÉR

Az egy másodperces apokalipszis

„Egy váratlan elektrosokk súlyos zavarokat okozna az elektromos hálózatban, akár hónapokra, vagy még tovább tartó áramkimaradásokat okozva, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek” – kommentálta Paul Singer milliárdos alapkezelő a befektetők számára írt kockázati jelentésében, hogy mi korunkban a világgazdaságot fenyegető „első számú” veszélyforrás, aminek szerinte sokkal nagyobb a valószínűsége, mint korábban gondoltuk volna. Az X-kategóriájú napvihar, magas légköri atomrobbanás és a célzott „EMP-támadások” mind képesek arra, hogy egy másodperc alatt elvegyék tőlünk civilizációnk alapját: az elektromosságot.

Célpontban a kereszt

Közvetlenül húsvét előtt két robbantás is történt Egyiptomban két kopt templom előtt. A robbantásokat később az Iszlám Állam vállalta magára. Az országban statáriumot hirdetett a kormány. Miért támadják a keresztényeket a Közel-Keleten?

Ronáldók a telepről

„Nem tudom, mi lesz rosszabb nekünk: ha nyerünk vagy ha veszítünk?” – kérdezi a Brazilok című filmben a roma focicsapat kis „Ronádója”, érzékeltetve, hogy milyen „többségi” ellenszéllel kell szembenézniük, ha nyerni akarnak a falusi bajnokságon. Maga a film egyértelműen tarol a hazai nézőközönség körében: M. Kiss Csaba vígjátéka már az első két héten 42 ezer nézőt vonzott a mozikba.

Nehéz fiúk, könnyített vizsga

Hosszan húzódott a gyulai érettségibotrány, és a végére úgy látszik, még a bíróság is belefáradt. 2013-ban indult a Gyulai Törvényszéken a Harruckern János Szakképző Iskola volt igazgatója, igazgatóhelyettese és több mint húsz tanára elleni per, miután lényegében pénzért lehetett érettségit vásárolni a közoktatási intézményben. A négyéves gimnáziumi tananyagot két év alatt lehetett „elsajátítani”, félévente 90 ezer forint ellenében. A közel két évig húzódó perben első fokon az igazgató és helyettese is felfüggesztett börtönt kapott, a tanárok pedig pénzbüntetést. Majd újabb kétéves eljárás után a közelmúltban kurtán-furcsán zárult az ügy: csak annak nem enyhítették az ítéletét, aki nem fellebbezett. Az ügy politikai dimenzióktól sem mentes lezárása sokakban hagyott nyitott kérdéseket, így a botrányban érintett tanulókban is, akik úgy érzik, becsapták őket.

KÁVÉSZÜNET

Ezerszer inkább Budapest, mint London

A világ válságövezeteibŐl hozzánk igyekvő tömegekkel napi szinten foglalkozik a média. A tanulni, dolgozni vagy akár egy teljes életet leélni nyugatra távozó magyarokról is zajlanak közéleti viták. De mi a helyzet azokkal, akik a sokak által irigyelt nyugatról érkeznek hozzánk, ha nem is szoros értelemben vett „menekültként”, Magyarországon mégis új hazát találva? Miért hagyják maguk mögött szülőhazájukat? Miért éppen hazánkat választják az újrakezdéshez? Mi tetszik nekik az országban és bennünk, magyarokban? Néhány nyugati „bevándorlót” megszólaltatva igyekeztünk képet kapni minderről.

Karikatúra és sajtószabadság

A tankönyveknél életszerűbb, tanulságosabb és szórakoztatóbb történelemórát jelent Honoré Daumier litográfiáit nézegetni. Egy olyan éles megfigyelőképességgel és társadalmi érzékenységgel megáldott művésznek, mint ő, jutott bőven téma a „forradalmak évszázadában”: tanúja volt az 1830-as és 1848-as felkeléseknek, az 1870-es Kommünnek, az ezek között eltelt időszakokban pedig a sajtószabadságot elfojtó két tekintélyuralmi rendszernek, Lajos Fülöp júliusi monarchiájának és III. Napóleon császárságának.

Úri muri

Szingapúrba akarja küldeni az embereit? Készüljön fel, mert a Föld legdrágább városába fognak utazni a The Economist szerint. Első ránézésre igazat adhatunk abban, hogy itt tényleg könnyebben lehet megszabadulni a pénztől, viszont a legdrágább jelző mégsem ezt a helyet illeti meg.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap